Emilie Flöge, a divatforradalmár és A csók
Emilie Flöge divattervező sokkal több volt a híres osztrák festő múzsájánál: igazi divatforradalmár volt és sikeres vállalkozónő is.
A századforduló divatvilága
Thomas Bernhard osztrák író alkotta meg a „Lebensmensch”, vagyis „élet-ember” kifejezést, ami tulajdonképpen azt az embert jelöli, aki valaki életében a legmeghatározóbb szerepet tölti be. Az 1874-ben született Emilie Flöge is ilyen élet-ember lehetett Gustav Klimt számára. Aki a híres osztrák festő nyomába ered, mindig találkozni fog Emilie Flögével is. Számos levél, valamint a közös kirándulásokról és nyári vakációkról készült közös fényképek tanúskodnak a kettejük között lévő életre szóló, minimum baráti és inspiráló vonzalomról. Hogy volt-e közöttük valaha is ennél több, arról számtalan spekuláció látott napvilágot. Mind a divatttervező, mind a festő rendkívül diszkrét volt. Klimtnek szinte egyszerre született két különböző nőtől is egy-egy fia, a festőművésznek állítólag összesen 16 törvénytelen gyermeke volt. Flöge egész életében független, emancipált nő maradt. Nővéreivel, Pauline-nal és Helene-nel együtt Bécsben, a Mariahilfer Straße 1b alatti Casa Piccolában alapították meg 1904-ben a Schwestern Flöge divatszalont:a virágzó műhelyt, amely legsikeresebb időszakában akár 80 varrónőt is foglalkoztatott, és amelynek ügyfelei a felső középosztályból kerültek ki.
Divat a bátraknak
Valószínűleg nem minden hölgy – akik közül többen egészen biztosan modellt álltak Gustav Klimtnek is – választotta Emilie Flöge avantgárd alkotásait. Mégis ő az, aki a divatműhely kreatív elméjeként sokkal több figyelmet érdemelne, mint amennyit a Klimt-kutatások több évtizedes történetében eddig kapott. Divatszalonja a bécsi modernizmus mintapéldája volt: a hangulattól a berendezésig egy tökéletes műalkotás, amelyet a Bécsi Műhelytől, Koloman Mosertől és Josef Hoffmanntól rendeltek. Emilie a hagyományos darabok mellett az addig kevésbé dizájnos reformruha divatos és művészi továbbfejlesztését tűzte ki célul, amely egyben a nők fűzőtől való megszabadítását is jelentette.
Ő maga is következetesen viselte a fodros, földig érő ruhákat és szívesen kombinálta őket a Bécsi Műhely ékszereivel. „Még azokon a híres fotókon is, amelyek őt és Klimtet az Attersee-n tett motorcsónakos kiránduláson ábrázolják, a saját ruháit viseli a Bécsi Műhely által készített brossokkal és nyakláncokkal. Így mutatta meg vidéken azt, amivel a városban foglalkozott” – meséli Sandra Tretter, a Klimt Alapítvány igazgatója.
Miközben Klimt halhatatlanná vált a festményeivel, addig az 1952-ben elhunyt Flöge a feledés homályába merült. Ahogy azonban a kutatók sejtik, ő maga is az örökkévalóság részévé vált Klimt leghíresebb, A csók című festményével. Flöge a bécsi Simmering kerületben található protestáns temetőben nyugszik, egy díszsírban.
Az inspiráció varázslatos helyszínei
Emilie Flöge 1874-ben született, négy gyermek közül utolsóként.
1892-ben Gustav Klimt sógornője lett azáltal, hogy nővére, Helene házasságot kötött Gustav Klimt bátyjával, Ernsttel.
1895: Klimt és Emilie Flöge első ismertté vált levelezése.
1897: A Klimt és a Flöge család együtt tölti a nyarat a tiroli Fieberbrunnban.
1900 és 1916 között Gustav és Emilie rendszeresen az Attersee partján töltötték a nyarakat: Litzlberg am Attersee-ben, a Paulick-villában Seewalchenben, a Villa Oleanderben Kammerben vagy a Weißenbachban található erdészházban. Erről tanúskodik egyrészt számos fotó, amelyen Emilie avantgárd reformruhákban látható, másrészt Klimt több mint 40 tájképe, amelyek mind itt készültek.
1904: A Schwestern Flöge divatszalon megalapítása nővéreivel, Helene-nel és Pauline-nal. Emilie a szalon kreatív elméje, kapcsolatépítője és legfőbb nagykövete is egyben. Rendszeresen utazik Párizsba, hogy a vásárok legújabb trendjeit Bécsbe hozza. Ügyfelei között társasági hölgyek is találhatók. Klimt is elküldi néhány ügyfelét a Flöge nővérekhez.
Amikor Klimt 1918-ban meghalt, hagyatékának egy része Emilie-re szállt.
1938-ban Emilie örökre bezárja szalonját.
Emilie 1952-ben meghal Bécsben. Díszsírja a bécsi Simmering kerületben található protestáns temetőben van.
Beszélgetés Sandra Tretterrel
A Klimt Alapítvány igazgatója, Sandra Tretter és csapata nemcsak a Klimt-kutatásra koncentrál, hanem az extravagáns divattervező, Emilie Flöge munkásságának és életének is elkötelezett híve.
„Emilie Flöge minden tekintetben kivételes jelenségnek számított a XX. század elején.”Sandra Trettner, a Gustav Klimt Alapítvány igazgatója