Kutyaszánozás Stájerországban: egy izgalmas kísérlet története
Különleges téli élmény: hogyan változott egy husky-kutyaszántúra az érzelmek izgalmas hullámvasútjává.
Anton Kuttner, ismertebb nevén Husky Toni, a festői Brandnertalban beteljesítette gyermekkori álmát. Ott él egy nagy, rendkívüli családi egységben – amely embercsaládjából és jelenleg 18 szánhúzó kutyájából áll.
Toni hétéves volt, amikor leukémiás lett és körülbelül egy évet kórházban kellett töltenie. Ekkortájt kapott anyukájától egy kutyafajtákról szóló könyvet, amelyben felfedezett egy szánhúzó kutyát – és azonnal beleszeretett. „Én is akarok egy ilyet” – jelentette ki.
Ma Toni 18 huskyt tart számon legjobb barátai között. A férfi nehezen tudja megmagyarázni a közte és a kutyái között lévő köteléket. Az ember és az állat közötti kommunikáció a tekinteten keresztül történik. „Amikor egy husky szemébe nézek, az olyan, mintha tükörbe néznék és magamat látnám” – mondja Toni. „Egy kutyát soha nem lehet becsapni. Mindent érzékel. Szinte olvas a gondolatokban.” Toni bízik a kutyáiban, és a kutyái bíznak benne. Ez a legfontosabb összetevője a musher, azaz a szánhúzó és az állatai közötti együttműködésnek. „Egy kutya soha nem hagy cserben” – folytatja, és négylábú barátai iránt érzett szeretete az arcára van írva.
„Ők a legjobb barátaim. Egy kutya soha nem hagy cserben.”
A Brandnertal régió Vorarlberg déli részén található, tengerszint feletti magassága eléri a 2000 métert. Ideális hely a szabadtéri tevékenységekhez, különösen a hótalpas túrázáshoz és a kutyaszánozáshoz. A völgy Bürs településtől a Bürser-szurdokon, a természet jégkorszaki csodáján keresztül a Tschengla-fennsík lábánál fekvő Bürserberg idilli hegyi falujába vezet, majd Brand településén, az Alpok egyik legszebb völgyvégében végződik.
Brandnertal másik fénypontja – Toni és huskyjai mellett – a türkizzöld Lünersee. Nyáron és télen számos túraútvonal hívogat, hogy gyalog, hótalpakkal vagy kutyaszánnal fedezzük fel a lenyűgöző tájat.
Toni szeret hótalpas túrázni a huskyikkal. Ez olyan sporttevékenység, amely fitten tart, és egy kutyával sosem érzed magad egyedül. A kutya túra közben olykor megáll és keresi a kapcsolatot az emberrel. Szeretné, ha megölelnék és megsimogatnák. Ugyanakkor néha érezni lehet az állat fékezhetetlen erejét is, amikor valósággal rángatja a pórázt, mert egy nyulat vagy egy mókust akar üldözőbe venni.
„Nekem ez a tökéletes boldogság: amikor az egész családdal vagyok úton, és osztoznak velem a szenvedélyben.”
Toni legszívesebben egész családját magával viszi egy-egy kutyaszántúrára. A kutyák mindig nagyon izgatottak a túra előtt. Ugatnak és ugrálnak, szó szerint érezhető a várakozásuk és a futás iránti vágyuk. „Ez bemelegíti az izmaikat” – mondja Toni, és elmagyarázza, hogy a szánhúzás kezdete mindig nagyon energikus és zajos. Rövid idő múlva azonban a kutyák abbahagyják az ugatást és felvesznek egy egyenletes tempót, gyors, folyamatos futólépésben, amely a szánkót 12-15 km/h sebességre gyorsítja.
A család sugárzó arccal halad a Brandnertal mélyen behavazott téli táján át. Olyan érzés, mintha valahol a messzi északon lennénk – vagy talán Narniában. A mezők és erdők hótakarója mesésen csillog a napfényben. Mindenki vastagon bebugyolálva, téli ruhákban, sapkában, sálban és kesztyűben, miközben a szél fütyül a fülükbe.
„Amit most csinálok, az számomra hivatás.”
Toni nagyon büszke arra, hogy Vorarlbergben ilyen gyönyörű helyet talált magának. „A hegyekben az ember érzi a szabadságot” – mondja, és számára tökéletes boldogság, hogy az egész családdal úton lehet és megoszthatja velük szenvedélyét.
„Amikor úton vagyok a kutyákkal, néhány évvel fiatalabbnak érzem magam.”
Toni egyik huskyját, Gust különösen a szívébe zárta. A kutya megérzi, ha szomorú, és ilyenkor addig bökdösi a mancsával, amíg meg nem simogatja. Amikor pedig abbahagyja a simogatást, Gus csak bökdös tovább. „Bújós tigris vagy” – mondja Toni Gusnak és tovább simogatja.
Husky Toni immár 26 éve él együtt a szánhúzó kutyákkal. Soha többé nem tudna kutya nélkül maradni. Számára ez egy életforma. „Amit most csinálok, az a hivatásom” – mondja, és a szemei úgy csillognak, mint a huskykéi.
A musher a szánhajtó. Kutyaszáncsapatát úgy irányítja, hogy parancsokat kiált a vezérkutyának, amelyet az végrehajt. A legfontosabb parancsok a következők.
Idővel minden musher kialakítja saját nyelvét az állataival. Az angol nyelvű parancsokat azonban általában előnyben részesítik, mert akusztikailag könnyebb megkülönböztetni őket, mint a német nyelvű szavakat. Bizonyos hangok szintén parancsnak minősülnek, például a magas hangú fütyülés vagy trillázás.
Szerző: Sandra Küchler
Különleges téli élmény: hogyan változott egy husky-kutyaszántúra az érzelmek izgalmas hullámvasútjává.
Lovas szánon ülve romantikus oldaláról fedezhetjük fel Ausztria téli csodavilágát. Kutyaszánozás közben sokkal inkább a sebesség és a kaland dominál.
Ausztria téli tájaihoz nemcsak a sípályákon kerülhetünk közel, hanem hótalpas túrázás, kutyás vagy lovas szános utazás, esetleg hangulatos téli kirándulás során is.
Kint minden szürke és hideg is van – a kanapé pedig szerencsére meleg és kényelmes. Ám a friss levegőn végzett mozgás nemcsak a testnek, hanem a léleknek is jót tesz. Ötletek testmozgásra, amelyek segítenek kiegyensúlyozottan átvészelni a telet.