Bécsi Állami Operaház
Egy hely, ahol a zene történelmet ír

A Bécsi Állami Operaház a hagyomány és az innováció tökéletes ötvözete – egyedülálló előadásokkal, pompás építészettel és a legendás Bécsi Operabállal.

A Bécsi Állami Operaház, más néven „A Ring első háza”, több mint egy egyszerű operaház – Bécs kulturális identitásának központi eleme. Lenyűgöző neoreneszánsz építészete és világhírű előadásai a művészet és kultúra rajongóinak egyik legfontosabb találkozóhelyévé teszik.

A Bécsi Állami Operaház története szorosan összefonódik a város császári múltjával. Az első operaház már 1629-ben megépült a Hofburg közelében és a Habsburgok udvari operájaként működött. II. József császár – Mozart lelkes támogatója – jelentős hatást gyakorolt az operakultúra fejlődésére. A mai épület ünnepélyes megnyitója 1869-ben zajlott, amikor is Mozart Don Giovanni című művét adták elő Ferenc József császár és Erzsébet császárné jelenlétében. Az Operaház ezzel végérvényesen Bécs egyik meghatározó jelképévé vált. 1918-ig „császári udvari színházként” működött, majd a monarchia megszűnésével új fejezet kezdődött a történetében.

A Bécsi Állami Operaház egyik művészeti csúcskorszakát Gustav Mahler igazgatása alatt élte. Mahler forradalmasította az intézményt egyedülálló rendezéseivel és a zenei interpretáció új mércéjének megteremtésével. Az olyan művek, mint Wagner Nibelung gyűrűje magukkal ragadták a közönséget, amely különösen értékelte a ház megújuló erejét. Egy másik fénykor 1919 és 1924 közé esett, amikor Richard Strauss és Franz Schalk közösen irányították az operaházat.

A Bécsi Állami Operaház azonban sötét időket is átélt. A nemzetiszocializmus alatt művészeket üldöztek, előadásokat tiltottak be, majd 1944 szeptemberében az épület – a Német Birodalom összes színházához hasonlóan – bezárt. Az 1945 márciusában zajló bombázások súlyosan megrongálták az épület nagy részét, köztük a színpadot és az értékes díszleteket, valamint 150 000 jelmez is megsemmisült. Az újjáépítés után a ház Beethoven Fidelio című operájának előadásával nyitotta meg újra kapuit 1955. november 5-én – ez az esemény egy új korszak kezdetét szimbolizálta.

A Bécsi Állami Operaház: ahol a történelem és a kultúra egyesül

Ma a Bécsi Állami Operaház a világ egyik leggazdagabb repertoárját kínálja, évente több mint 200 előadással. Egyúttal egy olyan hely, ahol a hagyományokat modern módon értelmezik újra – például az „Oper live am Platz” események révén, amelyek ingyenesen és mindenki számára elérhetővé teszik a kultúrát. A pompás Bécsi Operabál pedig tökéletesen példázza, hogyan ötvöződik ebben az intézményben a tradíció és a kortárs elegancia.

A Bécsi Állami Operaház nem csupán a zene és a művészet szentélye, hanem az életöröm, a bécsi báj és a nyitottság jelképe is – egy hely, ahol Bécs császári múltja tovább él, miközben inspiráló bepillantást kínál a jövőbe.

Adatok és számok a Bécsi Állami Operaházról
Építészek:August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll
Az építkezés kezdete:1861
Építészeti stílus:Neoreneszánsz
Megnyitó: 1869. május 25.
Férőhelyek száma:2284 férőhely
A nagyszínpad mérete:A színpad mérete: kb. 670 négyzetméter

Opera live am Platz: ingyenes opera a Herbert von Karajan téren - közvetlenül az operaház mellett - egy 50 m²-es LED-falon. Több mint 80 élő közvetítés teszi mindenki számára elérhetővé a kultúrát!

Érdekességek a Bécsi Állami Operaházról

A Bécsi Állami Operaház sokszínű kinálata

Élmény mindenkinek

Egy operaház, tele lehetőségekkel

A Bécsi Állami Operaház egy sokoldalú intézmény, amely jóval többet kínál a klasszikus operáknál.

A Bécsi Állami Balett, Európa egyik vezető együttese. Klasszikus balettelőadásaival éppúgy lenyűgözi a közönséget, mint innovatív koreográfiáival, amelyek egyedülálló módon ötvözik a hagyományt és a modernitást. A Bécsi Állami Balatt előadásai a világ minden tájáról vonzza a táncművészet szerelmeseit.

A jazz rajongói sem maradnak élmények nélkül: nyáron a Bécsi Állami Operaház a Bécsi Jazzfesztivál idején olyan legendás zenészek színpadává válik, mint Keith Jarrett vagy Eric Clapton. A történelmi operaház különleges díszletként szolgál, amely a fesztivált a világ három legjelentősebb jazzeseménye közé emeli.

Az olyan előadások, mint a Wagner Nibelung gyűrűje gyermekekre adaptálva vagy a Pinokkió, játékos és kreatív módon hozzák közelebb az operairodalom klasszikusait a fiatal közönséghez. Az operaiskola tehetséges fiataloknak kínál lehetőséget, hogy nemzetközi produkciókban szerepeljenek, míg a gyermekoperák, workshopok és a NEST program izgalmas betekintést nyújtanak az opera világába. Ezek az élményalapú programok segítenek a gyerekeknek természetes módon megérteni és megszeretni a zenét és a színházat.

Ez az egyedülálló kapcsolat a hagyomány és a sokszínűség között teszi a Bécsi Állami Operaházat a művészetek nemzetközi léptékű központjává, amely generációkat inspirál.

Bécsi Operabál

Csillogás és elegancia Bécs szívében

Amikor a Bécsi Állami Operaház báli helyszínné alakul át…

Évente egyszer a Bécsi Állami Operaház a világ legkáprázatosabb báltermévé alakul át. A Bécsi Operabál egyedülálló módon ötvözi az eleganciát, az életörömöt és a kultúrát. A hagyományosan hamvazószerda előtti utolsó csütörtökre eső esemény kihagyhatatlan program, amelyre a világ minden tájáról érkeznek a vendégek és ami felejthetetlen éjszakát ígér.

Néhány óra leforgása alatt több száz színpadi munkatárs alakítja át a nézőteret pompázatos bálteremmé. Az ünnepélyes nyitótánc, amelyet 144 debütánspár mutat be, a bécsi hagyományok megőrzésének egyik legszebb formája. A keringő dallamai és a precízen kidolgozott koreográfiák révén az est minden érzékszervet lenyűgöző élménnyé válik. Az operabál egyik csúcspontja a legendás éjféli kvadrill, amelybe bárki bekapcsolódhat – egy varázslatos pillanat, amikor a táncparkettet energia és életöröm tölti meg.

A kulturális, gazdasági, politikai és tudományos élet neves vendégei tovább emelik e rangos társasági esemény jelentőségét. A kulisszák mögött egy összehangolt csapat gondoskodik arról, hogy minden apró részlet tökéletes legyen a technikától egészen a ruhatárig. A Bécsi Operabál tisztelgés az osztrák főváros kulturális öröksége előtt és fénye messze túlragyog a város határain.

A megfelelő frakk mindenkinek

Dresszkód a Bécsi Operabálra

Lambert Hofer Junior a bécsi báli világ egyik legkeresettebb öltöztetője. Ahogy véget ér a nyár, műhelyébe máris megérkeznek az első frakkigénylések az Operabálra. A bécsi farsangi szezon csúcspontján a Müllnergasséban található műhelyben akkora a nyüzsgés, mint a Bécsi Állami Operaház táncparkettjén közvetlenül az éjféli kvadrill előtt.

„A bécsi báli kultúra egyedülálló” – lelkesedett Olga Hofer, aki férje halála után egy ideig egyedül vezette a frakk- és jelmezkölcsönzőt. „Németországban egy férfi akár egy fekete öltönyben is megjelenhet egy exkluzív bálon, de Bécsben ez elképzelhetetlen. A minimum a szmoking, de a frakk az igazi.” Bár Frau Hofer már nyugdíjba vonult, csapata évről évre gondoskodik róla, hogy az igényes úriemberek tökéletes frakkot viselhessenek az Operaházban, a Hofburgban, a Városházán és a Musikverein elegáns termeiben.

A hölgyek a Bécsi Operabálon földig érő estélyi ruhát viselnek, amelyet elegáns, zárt cipővel és kifinomult alkalmi frizurával párosítanak. Az urak frakkban jelennek meg, fehér csokornyakkendővel és lakkcipővel – a nadrágtartó kötelező, az öv tilos. A karórákat ilyenkor félre kell tenni, helyette egy klasszikus zsebóra teszi teljessé az öltözetet.

Keringő álmok: bálok, tánclépések és tippek a bálhoz

Kulináris élmények a Bécsi Operaház környékén

A Bécsi Állami Operaház környékén a kultúrát gasztronómiai élvezetekkel is kombinálhatjuk: egy szelet Sacher-torta, egy látogatás a Café Mozartban vagy a Burggartenben található Palmenhaus étteremben, esetleg egy gyors harapnivaló az Albertinánál álló kolbászos standnál
Bécsi Filharmonikusok

Világszínvonalú zenekar és kórus

A Bécsi Filharmonikusok otthona

A Bécsi Állami Operaház és a Bécsi Filharmonikusok elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A Bécsi Filharmonikusok tagjai kizárólag az Állami Operaház zenekarából kerülnek ki: a muzsikusoknak legalább három évig kell az operazenekarban játszaniuk, mielőtt a világhírű együttes tagjává válhatnak. Ez a szoros kapcsolat nemcsak az operaelőadások rendkívüli minőségét garantálja, hanem a világszerte nagyra becsült „bécsi hangzásstílust” fennmaradását is. Az Állami Operaház zenekarának és a Bécsi Filharmonikusoknak 2012-ben adományozott tiszteletbeli operaházi tagság is kiemeli ezt a kivételes együttműködést, amely hozzájárul Bécs zenei világközpontként való elismertségéhez.

A Bécsi Állami Operaház kórusa a világ egyik legkiválóbb operakórusaként jelentős szerepet játszik az operaház rendkívüli zenei minőségének megteremtésében. A 92 hivatásos énekesből álló együttes évente akár 55 különböző operaprodukcióban lép fel, nemcsak az Állami Operaház színpadán, hanem a Salzburgi Ünnepi Játékokon és nemzetközi turnék során is. Az együttes precíz, kifinomult hangzásvilága, amelyet olyan legendás karmesterek formáltak, mint Gustav Mahler és Herbert von Karajan, a bécsi zenei hagyományok elengedhetetlen részévé teszi a kórust.

Érdekességek a Bécsi Állami Operaházról

Egy történelemmel átitatott ház

Nyolc évig tartott a Ringstraßén épülő Állami Operaház kivitelezése. A neoreneszánsz stílusú terveket August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll készítette. Az építészeket annak idején éles kritika érte, terveiket pedig az építészet Königgrätzeként gúnyolták. Tragikus módon egyikük sem érhette meg az épület elkészültét: van der Nüll öngyilkosságot követett el, Sicardsburg pedig nem sokkal később szívrohamban hunyt el.

„A Bécsi Ringstrasse első háza”

Ma a Bécsi Állami Operaház meghatározza a Ringstraße arculatát. Az 1869-es megnyitásakor azonban az épület erősen vitatott volt, és „elsüllyedt ládának” gúnyolták. Az idők során azonban Bécs egyik legjelentősebb jelképévé és a kulturális kiválóság szimbólumává vált.

Előadások egész sora

A Bécsi Állami Operaház kifejezetten sűrű repertoárral rendelkezik. Évadonként mintegy 200 előadás gondoskodik a változatos műsorkínálatról, amely egyedülálló módon ötvözi a különböző zenei stílusokat és korszakokat, miközben klasszikus művek és ritkábban játszott darabok egyaránt helyet kapnak a színpadon.

A hagyományoktól a mérföldkövekig

Herbert von Karajan meghatározó szerepet játszott a Bécsi Állami Operaház történetében: kizárólag eredeti nyelven engedélyezte az operaelőadásokat, ezzel véglegesen opera-világvárossá téve Bécset. Egy történelmi mérföldkő következett 2019-ben Olga Neuwirth Orlando című művének premierjével – ez volt az első, egy nő által komponált, egész estés opera a Bécsi Állami Operaházban.

Színpadok, tele lehetőségekkel

A Bécsi Állami Operaház nemcsak lenyűgöző műsorával, hanem hatalmas színpadával is elkápráztatja a nagyérdeműt. A fő színpad körülbelül 673 négyzetméteres – akkora, mint két teniszpálya –, szélessége 27 méter, mélysége pedig 25 méter. Ehhez járul még a 441 négyzetméteres hátsó színpad, a 390 négyzetméteres alsó színpad és az oldalszínpad, amely 192 négyzetmétert foglal el. Ezek a grandiózus méretek igazán látványos előadások megvalósítását teszik lehetővé.

Egy ragyogó ékszer Bécs szívében

A Bécsi Állami Operaház nemcsak pompás építészetével, hanem lenyűgöző belső tereivel is elbűvöli látogatóit. A nézőtér fölött ragyogó hatalmas csillár három tonnányi kristályüvegből és 1100 izzóból áll, amely minden látogatást fényűző élménnyé varázsol.

Betekintés a kulisszák mögé

Nap mint nap 950 ember dolgozik azon, hogy az operaház zavartalanul működjön. Már kora reggel lebontják az előző esti díszleteket, hogy helyet biztosítsanak a délutáni próbáknak. A kulisszák mögött 200 színpadi munkás dolgozik egészen az utolsó pillanatig, miközben a nézőtéren már felcsendülnek az első hangok. Az operaház működése számtalan szakember összehangolt munkáján múlik: a súgóktól és ruhatárosoktól kezdve a portásig, aki úgy ismeri az épületet, mint a tenyerét.

Klímavédelmi tippek

Zene és fenntarthatóság Ausztriában

A Bécsi Állami Operaház ragyogó példája annak, hogyan fonódnak össze Ausztriában a zenei hagyományok és a fenntarthatóság. Az egyik legjelentősebb kulturális eseményhelyszínként őrzi a bécsi klasszika szellemét és élteti a zenei tradíciókat. A kulturális értékek megőrzése iránti elkötelezettsége abban is megmutatkozik, hogy a zenét széles közönség számára teszi elérhetővé.

A zene a társadalmi fenntarthatóságot is erősíti: fesztiválok, koncertek és közösségi zenei események összehozzák az embereket és mélyítik Ausztria kulturális identitásának tudatosítását. Aki átéli ezeket a zenei hagyományokat, az elmerül a gazdag kulturális örökségben és hozzájárul e páratlan kincs megőrzéséhez a jövő nemzedékei számára.

Ez is érdekelhet titeket

Fedezd fel Ausztria legjavát!