Hofburg palota
Kormányzati központ sajátos bájjal
Évszázadokon át a bécsi Hofburg volt egy világbirodalom szíve, a Habsburgok hatalmának és pompájának jelképe. Története a 13. században kezdődött, amikor a Babenbergek megépítették az első várat. II. Ottokár cseh király 1275-ben megerősíttette az erődítményt, amely később, I. Rudolf uralkodása alatt kapta meg a „Hofburg” nevet. A középkori kezdetektől a 18–19. század fényűző bővítéseiig a Hofburg egyedülálló építészeti gyöngyszemmé fejlődött, amelyben a gótika, a reneszánsz, a barokk és a historizmus stílusjegyei keverednek.
Az Régi Vár, a Svájci-szárny és a Lipót-szárny évszázadokon át hatalmi központok voltak, ahol nemcsak történelem íródott, hanem a művészet és kultúra is virágzott. I. Ferenc József idején épült meg az Új Vár, amely a Heldenplatzra néz – egy monumentális emlék a letűnt császári korszakról.
Ma a Hofburg egy pezsgő élettel teli hely, amely egyedülálló módon ötvözi a hagyományt és a modernitást: az osztrák szövetségi elnök hivatalának székhelye, múzeumok és kulturális események otthona Bécs szívében.
És amit kevesen tudnak: a Bécsi Hofburg a világ legnagyobb kastélya!
A Bécsi Fiúkórus minden vasárnap elbűvöli a közönséget világhírű énekkarával a Hofburg-kápolnában. A helyek iránt nagy a kereslet, ezért érdemes időben biztosítani a jegyeket.
Érdekességek a Bécsi Hofburgról
Császári pompa és kulturális kincsek a Hofburgban
Így élt a császár és a császárné
A Bécsi Hofburg intim betekintést enged a Habsburgok magánéletébe: Erzsébet császárné hajkeféjétől Ferenc József császár töltőtolláig. Ugyanakkor az uralkodói dicsőség jelképeit is megcsodálhatjuk: a jogar, a császári korona és a Szent Lándzsa mind az egykori birodalmi pompát idézik.
A császári lakosztályok bepillantást nyújtanak Ferenc József és Sisi privát életterébe. Számtalan lépcsőn és előszobán át vezet az út a császár audienciatermébe, ahol hosszú uralkodása alatt nem kevesebb mint 260000 alattvalót fogadott. Nem messze innen található a császár puritán dolgozószobája, ahol már hajnali ötkor aktákat tanulmányozott. Ám Ferenc József nem csupán hűvös bürokrata volt, hanem szerető férj is. Íróasztaláról mindig szemmel tarthatta imádott Sisijének portréját. A császárné pedig legszívesebben tornatermében és öltözőszobájában időzött. Ha éppen nem a bordásfalnál edzett, órákon át tartó hajápolási rituáléjának hódolt.
A tudás kincstára
A Díszterem az Osztrák Nemzeti Könyvtár ékköve. Története Savoyai Jenő hercegig nyúlik vissza, aki a 18. század elején a világ legnagyobb magánkönyvtárával rendelkezett. A herceg 15 000 kötete ma is megcsodálható a Díszterem kupolája alatt. A könyvek kötése szigorú színrendszert követ: piros a történelem és irodalom, kék a teológia és jog, sárga pedig a természettudomány számára.
Savoyai Jenő 1736-ban bekövetkezett halála után VI. Károly császár a páratlan gyűjteményt a Hofburgba vitette. A könyvtár további 200 000 kötettel együtt Bécs talán legszebb barokk termében kapott helyet – felmérhetetlen mennyiségű tudás 80 méter hosszúságban és 20 méteres magasságban.
Arany, ezüst és drágakövek
A Császári Kincstár egy olyan egyedülálló gyűjtemény, amely ezer év európai történelmet ölel fel. Pompás koronaékszerek, mint a Német-római Birodalom császári koronája vagy II. Rudolf Habsburg-koronája, az ötvösművészet legkiválóbb remekei. A kincstár azonban nemcsak uralkodói díszeket, hanem rejtélyes történelmi relikviákat is őriz: például a Szent Lándzsát, amelynek középső szege egykor állítólag Krisztus keresztrefeszítéséhez használt szög volt. Vagy egy hatalmas narválszarvat, amelyet évszázadokon át az egyszarvú mitikus tülkének hittek. Hasonló legendák övezték azt a késő antik achátkelyhet is, amelyet sokáig a titokzatos Szent Grállal azonosítottak.
Különleges meglepetéseket tartogatnak a koronás főket övező pompás textíliák is: ki gondolná, hogy a Habsburgok koronázási palástja egy szicíliai normann műhelyben készült, s az arab takácsok nemcsak oroszlánokat és tevéket, hanem titokzatos arab írásjeleket is hímeztek rá?
Egy változóban lévő ország
A 2018-ban megnyílt Osztrák Történelem Háza az elmúlt 100 év osztrák történelmét mutatja be. A Habsburg Birodalom összeomlásától Ausztria köztársasággá válásán át a nemzetiszocialista diktatúra sötét évein keresztül egészen a második világháború utáni demokratikus újjáépítésig – egy ország, melynek történelme tele van fordulatokkal!
Interaktív audio- és videóállomások segítik az osztrák identitás és kulturális örökség feltárását. Több száz egyedülálló tárgy gondoskodik arról, hogy az emlékek ne merüljenek feledésbe – a dunai monarchia jelképétől kezdve egészen Conchita Wurst ruhájáig, amelyben 2014-ben megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált.
Ami megmarad, az egy olyan ország képe, amely újra és újra feltalálja önmagát.
Császári pompa: tánc és fényűzés a Bécsi Hofburgban
Séta a Bécsi Hofburg körül
Történelmi templomok
A fehér lovak varázsa
A lipicai lovak az osztrák identitás ikonikus szimbólumai, a Stallburg pedig a klasszikus lovasművészet megóvásának egyik legfontosabb helyszíne.
Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy megcsodáljuk ezeket a híres fehér lovakat – amelyek egyébként sötét színnel születnek. A barokk téli lovasiskolában tartott bemutatókon a klasszikus lovasművészet magasiskolája látható: a capriolétól a levadéig, kiválasztott időpontokban pedig a világhírű Bécsi Filharmonikusok vagy a Bécsi Fiúkórus zenéjére lépnek fel. Érdemes megtekinteni a fiatal mének reggeli edzését is, amely a világ talán legszebb lovas csarnokában zajlik, vagy felfedezni a Lipicai Múzeumot, ahol több mint 450 évnyi udvari lovaskultúra tárul elénk.
Nyáron pedig egy másik oldaláról is megismerhetjük a lipicai lovakat: ilyenkor a kancák csikóikkal teljes nyugalomban legelésznek a Burggartenben.
FAQ
Klímavédelmi információk
A történelmi épületek megőrzése Ausztriában a klímavédelem érdekében tett kiemelkedő kezdeményezés. Miért?
A műemlékvédelem hozzájárulhat az erőforrások megóvásához. A meglévő épületek fennmaradnak, így nem szükséges új építési projekteket zöldterületeken megvalósítani.
Ezen túlmenően a műemlékvédelem fontos társadalmi és kulturális szerepet tölt be, hiszen hozzájárul a történelmi épületek megőrzéséhez. Ez erősítheti a regionális identitást és gazdagíthatja a kulturális kínálatot.
Sok történelmi épület az adott régióból származó természetes anyagokból készült. A restaurálás során igyekeznek ezeket az anyagokat felhasználni, hogy megőrizzék az épületek eredeti karakterét.
Emellett a műemlékvédelem segíthet megóvni a növény- és állatfajok élőhelyeit is. Ökológiai szempontból is ez a legjobb út a fenntarthatóság felé.