Belvedere Bécsben
Több mint egy kastély
A Belvedere sokkal több egy egyszerű kastélynál – valójában két építészeti remekmű harmonikus együttese. Az Alsó-Belvedere, amely egykor Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája volt és a Felső-Belvedere, amely pompás báljairól és fogadásairól volt híres.
Savoyai Jenő osztrák hadvezér Johann Lukas von Hildebrandt építészt bízta meg egy fényűző nyári rezidencia megtervezésével. Az 1723-ban befejezett épületegyüttes a herceg politikai és katonai hatalmának szimbólumává vált. Az évek során nemcsak nyári lakhelyként szolgált, hanem látványos hivatalos események, bálok és fogadások helyszíne is volt, emellett Savoyai Jenő herceg lenyűgöző műgyűjteményének adott otthont.
Savoyai Jenő herceg halála után Mária Terézia császárnő megvásárolta a komplexumot és a Felső-Belvedere-t a császári műgyűjtemények bemutatóhelyévé alakíttatta – így jött létre a világ egyik első nyilvános múzeuma.
A művészet és az építészet találkozása
Ma a Belvedere Bécs egyik legismertebb jelképe, amely a történelmet és a kortárs művészetet ötvözi. A Felső-Belvedere büszkén magasodik a kert közepén, lenyűgöző látványt nyújtva mindkét oldalról. A Belvedere múzeumok kiállításai mellett érdemes felfedezni az építészeti mesterműveket is: a Sala Terrenát, a díszlépcsőt, valamint a Carlone-termet. Az Alsó-Belvedere, amely egykor Savoyai Jenő herceg rezidenciája volt és az Orangerie (Narancsház) ma kiállításoknak adnak otthont, és olyan különleges látnivalókat kínálnak, mint az Aranykabinet, a kétszintes márványterem vagy a díszterem.
Pompás kertek és páratlan kilátás
A francia stílusú kertek szimmetrikusan kialakított sétányokkal és művészien megformált szobrokkal hívogatnak kellemes sétára. A látogatók itt újra és újra kortárs műalkotásokkal találkozhatnak, amelyek meglepő módon illeszkednek a történelmi környezetbe.
Csodáljátok meg a lenyűgöző panorámát, az úgynevezett Canaletto-kilátást Bécs történelmi belvárosára, amely az UNESCO világörökség része.
Érdekességek a Belvedere kastélyokról
A Belvedere kezdettől fogva a művészet otthona volt. Kezdetben Savoyai Jenő herceg gyűjteményeinek adott helyet, később pedig a császári gyűjtemény jelentős részét is itt helyezték el. Az Alsó-Belvedere-ben 1903-ban megnyílt Modern Galéria megteremtette a mai gyűjtemény alapjait. Jelenleg 18 600 műalkotást foglal magában, amely mintegy 900 év művészettörténetét öleli fel. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartoznak a középkori alkotások, az osztrák barokk és a biedermeier korszak remekművei, valamint a bécsi szecesszió kiemelkedő alkotásai. Ezeket Claude Monet és Vincent van Gogh alkotásai egészítik ki, különös tekintettel a 20. és 21. századra.
A Felső-Belvedere ad otthont az osztrák művész, Gustav Klimt legnagyobb gyűjteményének, amelynek ikonikus festményei, például „A csók“ vagy „Judith“, a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat. Az Alsó-Belvedere-ben ezzel szemben a váltakozó időszaki kiállítások állnak a középpontban.
A szemközti oldalon található Belvedere 21, egy modern bővítmény, amely jelenlegi formájában 2011-ben nyílt meg. Az építész, Karl Schwanzer által tervezett modern pavilon a kortárs művészet bemutatóhelye, valamint osztrák és nemzetközi képzőművészeti, filmes és zenei események fontos helyszíne.
Savoyai Jenő herceg öröksége: a változó Belvedere
A Belvedere kertjei
Éttermek, rooftop bár és szállodák a Belvedere környékén
Hangulatos adventi romantika: kézműves termékek, ízletes ételek és forró puncs
FAQ
Klímavédelmi információk
A műemlékvédelem célja a történelmi épületek tartós megőrzése és hasznosítása. A kastélyok, paloták és műemlékek karbantartása és restaurálása révén nemcsak az építőanyagokkal való takarékoskodás válik lehetővé, hanem az új építkezések miatti talajtömörödés is elkerülhető.
A történelmi épületek megóvása így egyrészt hozzájárul a klímavédelemhez, másrészt a hagyományos kézműves mesterségek fennmaradását is szolgálja. Hiszen a régi építőanyagok és technikák megőrzéséhez mélyreható szaktudásra és tapasztalatra van szükség.
A művészeti és kulturális élmények akadálymentesítése és az elfogadás erősíti a társadalmi fenntarthatóságot és elősegíti az egymás iránti tiszteleten alapuló együttélést.