Schönbrunni kastély
Egy hely, ahol életre kel a történelem
A kezdetek: egy vadászkastély lesz a névadó
Schönbrunn gyökerei a 14. századig nyúlnak vissza, amikor a birtok még "Katterburg" néven volt ismert. A Habsburgok történetében 1569-ben jelent meg, amikor II. Miksa császár megvásárolta a területet házával, istállóival és kertjével együtt. A legenda szerint utódja, Mátyás császár 1612-ben egy vadászat során egy forrásra bukkant és felkiáltott:
„Micsoda szép forrás!” („Welch schöner Brunn!“) – így született meg a Schönbrunn név. A terület ekkor már a Habsburgok vadászkastélyaként és visszavonulási helyeként szolgált, mielőtt az évszázadok során pompás rezidenciává alakították.
Barokk álmok és császári ragyogás
Az 1683-as török ostrom után I. Lipót császár megbízta Johann Bernhard Fischer von Erlach építészt egy reprezentatív rezidencia megtervezésével fia, I. József számára. Az eredeti elképzelések egy második Versailles létrehozását célozták meg, ám anyagi nehézségek miatt ez a grandiózus terv nem valósult meg.
A kastély Mária Terézia uralkodása alatt nyerte el ma is ismert fényűző arculatát, amikor 1743-ban Schönbrunnt a Habsburgok nyári rezidenciájává tette. Nicolaus Pacassi építész vezetésével a belső terek rokokó stílusban készültek el, tökéletes hátteret biztosítva az udvari ünnepségeknek és az államügyek intézésének.
A kastélypark pompája
Schönbrunn több mint egy kastély – egy komplett műalkotás. A barokk kertek, a Gloriette, a Neptun-kút és az ókori romokat idéző díszletek lenyűgöző látványt nyújtanak. A kastélypark egyik különleges eleme a Pálmaház, amely a világ minden tájáról származó egzotikus növényeknek ad otthont. A Schönbrunni Állatkert, amelyet 1752-ben alapítottak, a világ legrégebbi állatkertje, amely ötvözi a barokk varázst a modern állattartás elveivel.
Schönbrunn, a történelem színhelye
A kastély nemcsak a Habsburgok lakhelye volt, hanem számos jelentős történelmi esemény helyszíne is. 1814–15-ben itt rendezték a Bécsi Kongresszust és Ferenc József császár itt fogadta III. Napóleont. A díszes lakosztályok mindmáig őrzik az egykori hatalom, diplomácia és birodalmi élet emlékét.
Schönbrunn a modern korban
A monarchia 1918-as bukása után a Schönbrunni kastély megnyílt a nagyközönség előtt és mára Ausztria egyik legjelentősebb múzeuma lett. 1996 óta az UNESCO világörökség része és Európa egyik legfontosabb barokk műemlékegyütteseként tartják számon.
Több mint 250 éve őrzik Schönbrunnban a bábszínház művészetét – egy olyan hagyományt, amely Mária Terézia koráig nyúlik vissza. Ami egykor a császári udvar számára készült előadások formájában szórakoztatta a közönséget, ma nemzetközi látogatókat varázsol el egyedülálló repertoárjával, amely az operától és operettől a musicaleken át a mesékig terjed.
Érdekességek a Schönbrunni kastélyról
A császári elegancia megismerése
A Schönbrunn kastély lenyűgöző termei valósággal életre keltik a Habsburgok fényűző történelmét. A pompás Nagy Galéria mennyezeti freskói, a Vörös Szalon elegáns fogadóterme bársonyból készült kárpitjával és arany díszítéseivel mind az egykori birodalmi pompát tükrözik. Ugyanakkor Ferenc József császár szerényebb, polgári stílusú hálószobája vagy Erzsébet császárné személyes szalonja, amelyet gyermekei portréi díszítenek, a monarchia bensőségesebb oldaláról mesélnek.
A látogatók 45 nyilvánosan bejárható termet csodálhatnak meg és számos vezetett túra közül választhatnak. A Nagy túra átfogó betekintést nyújt a kastély főemeleti lakosztályaiba, Ferenc József és Erzsébet egykori lakhelyébe.
Az Imperial túra a déli fogadótermekre és a magánlakosztályokra összpontosít. A State Apartments vezetés rövid, 25 perces sétával mutatja be Mária Terézia korának reprezentatív termeit.
Aki még mélyebben elmerülne a történelemben, választhatja a Mária Terézia-túrát, amely az elbűvölően díszített Bergl-szobát is magában foglalja. A gyermekek és családok számára a Gyerekmúzeum interaktív módon hozza közelebb a császári gyermekek életét, míg a Schönbrunn vad gyógynövényei tematikus túra a természet és a történelem kapcsolatát mutatja be a kastélyparkban.
A kastély egyik különleges attrakciója a virtual reality élmény, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók egy különleges képzeletbeli időutazás során fedezzék fel a Schönbrunni kastély múltját és testközelből éljék át annak történelmét.
Sokszínűség a Schönbrunni kastély falain belül és kívül
A pompa kő és víz formájában
A Schönbrunn névadója: a szép forrás
Schönbrunn neve valószínűleg egy véletlennek köszönhető. A legenda szerint Mátyás császár a 17. században egy vadászat során fedezte fel a forrást és felkiáltott:
„Micsoda szép forrás!” (Welch schöner Brunn)
Egy kis egyiptomi kitérő: az Obeliszk-kút
Az Obeliszk-kutat 1777-ben egy egyiptomi obeliszk mintájára építették. A rajta látható hieroglifák azonban nem valódiak, hanem a képzelet szüleményei.
A tengeri istenek birodalmában: a Neptun-kút
Az 1776-ban épült Neptun-kút látványos lezárása a kastélypark nagy parterréjének. A szoborcsoport Neptun és Thetisz tengeri isteneket ábrázolja kíséretükkel.
Letűnt napok dicsősége
A Gloriette, amely méltóságteljesen emelkedik a Schönbrunni-domb tetején, a kastélypark egyik központi látványossága és tökéletesen összekapcsolja a kastély és a kert harmonikus kompozícióját.
Eredetileg a teljes kastélyegyüttest a dombtetőre tervezték. Végül 1775-ben épült meg itt a Gloriette, nyitott árkádos csarnokként, amely Ausztria 1757-es Poroszország felett aratott győzelmére emlékeztet. A díszítések között látható trófeák és császári hatalmi szimbólumok a Habsburgok birodalmi igényét és Mária Terézia előremutató építészeti elképzeléseit hangsúlyozzák.
A Gloriette-ből Bécsre nyíló lenyűgöző panoráma máig elvarázsolja a látogatókat. Mária Terézia a Gloriette üvegezett központi részét ünnepi díszteremmé alakíttatta, amely a reprezentatív fogadások és ünnepségek helyszíne volt.
Ma a Panoramabahn sétavonat közvetlenül a dombtetőre viszi a vendégeket, ahol egyedülálló kilátás mellett, egy kávé és sütemény társaságában élvezhetik a történelmi hangulatot.
Természetközeli élmények
A Schönbrunni Állatkert, amely a kastélypark egyik legnagyobb látványossága, a világ legrégebbi állatkertje. Központi épülete, a menazséria, már 1752-ben épült I. Ferenc császár, Mária Terézia férjének kezdeményezésére. A császár szerette volna megragadni a hely varázsát, ezért a központi pavilon alatt egy alkimistalabort is létrehozott, és úgy tartották, hogy varázsvesszős kutatók itt az energiavonalakat is vizsgálták.
Ma az állatkert elsősorban változatos állatvilágával nyűgözi le a látogatókat. Oroszlánok, tigrisek és leopárdok, valamint elefántok, jegesmedvék és pandák is otthonra találnak ebben az egyedülálló környezetben. Az állatkert emellett kiemelt figyelmet fordít a kutatásra, tenyésztésre és a veszélyeztetett fajok védelmére is.
A Schönbrunni kastély barokk parkjának festői környezetében, a kastély és a Gloriette között rendezik meg minden évben a Bécsi Filharmonikusok Nyáréji Koncertjét. A Schönbrunni kastély és parkja 1996 óta az UNESCO világörökség része, így ez a varázslatos helyszín méltó otthont ad a klasszikus zene ünnepének.
A helyszín pompája és a klasszikus zene varázsa teszi ezt a koncertet egyedülálló élménnyé. Az esemény minden évben ingyenesen látogatható és a világ számos országában közvetítik televízión keresztül.
A klasszikusoktól az almás rétesig
A Schönbrunni kastélypark és környékének kávézói és éttermei különleges gasztronómiai élményeket kínálnak. Legyen szó a kastélyparkban vagy a közeli történelmi helyszíneken található vendéglátóhelyekről, ezek az éttermek a bécsi hagyományokat modern légkörrel ötvözik.
Különösen népszerű a Gerstner Kávéház almásrétes-bemutatója, ahol a vendégek testközelből figyelhetik meg a réteskészítés művészetét. Itt nemcsak a tökéletes almásrétes titkait ismerhetitek meg, hanem frissen, egyenesen a sütőből kóstolhatjátok meg ezt a klasszikus bécsi finomságot.
A Schönbrunn környéki éttermek könnyű fogásokkal, bécsi specialitásokkal és ízletes édességekkel várnak. Egy tökéletes megálló egy kastélyparki séta vagy az állatkertben tett látogatás után, ahol nyugodt környezetben élvezhetitek Schönbrunn egyedülálló hangulatát.