Jószághajtás Ausztriában
Isten hozott a hegyvidéki térségek ünnepélyes népszokásai között!

Az őszi jószághajtás lenyűgöző látványt nyújt a pompásan feldíszített állatokkal. Az alpesi nyár végét az egészséges hazatérésért való hálaadással ünneplik.

Az alpesi nyár időjárás függvényében júniustól októberig tart. A jószágok és pásztorok visszatérését a völgybe sok helyen látványos Almabtrieb felvonulásokkal és népszokásokkal ünneplik.

Ausztriában a gazdák és havasi pásztorok minden tavasszal felköltöznek az állataikkal a völgyből az alpesi legelőkre. Fent a hegyekben a tehenek, juhok, kecskék és lovak a dús havasi legelőkön és gyógynövényekben különösen jó minőségű takarmányra lelnek. A természet is hasznát veszi az állatok nyári látogatásának. Az alpesi legelőgazdálkodás jelentősen hozzájárul a kultúrtáj fenntartásához, hogy az ne bozótosodjon el.

Tudtad, hogy...

Ausztriában mintegy 8000 alpesi legelő található, amelyeknek több mint a felén állatokat tartanak. Körülbelül 311 000 szarvasmarha, 112 000 juh, 10 000 kecske és közel 9000 ló tölti a nyarat a hegyi legelőkön. Az alpesi talajgazdálkodás e kulcsfontosságú formája nélkül számos értékes legelőterület elbozótosodna és hasznosítatlanul maradna.

A „Gru-éj” Tirolban

Szarvasmarhahajtás Wildschönauban

Wildschönau felett a szarvasmarhák 46 alpesi legelőn töltik a nyári vakációt, nagyjából 2000 méteres magasságban. Mielőtt az alpesi nyár véget ér, az „Almerer”-ek különleges szokást tartanak: a „Gru-Nacht”-ot, a szarvasmarhák legelőről való lehajtása előtti utolsó estét kiadós ételekkel és hangulatos összejövetellel ünneplik.

A pásztoroknak azonban szükségük van egy kis pihenésre, mivel a marhahajtás napján ők vezetik vissza a színpompásan feldíszített szarvasmarhákat biztonságosan a völgybe. Ott aztán vidám zeneszó fogadja őket. A szórakozásról kézműves és termelői piac is gondoskodik, ahol olyan specialitásokat kínálnak, mint a Brodakrapfen (zsiradékban kisütött, töltött tészta), a Schmalznudeln (fánkféleség) és a Krautinger, a jellegzetes, helyi tarlórépa-pálinka.

Marhahajtás a Fuschlsee térségében

A Gruberalmról le a völgybe Salzkammergut tájegységben

A mintegy 1000 méteres magasságban fekvő Gruberalm in Hintersee rendkívül idilli hely. Salzburg tartomány havasi pásztorai minden év szeptemberében különleges feladatra vállalkoznak: elkészítik azokat a művészi fejdíszeket, amelyeket az állatok a marhahajtás során viselnek. Amikor szeptember közepén eljön az idő, délelőtt ünnepet tartanak, délben összegyűjtik és kicsinosítják a teheneket. Délután pedig mindenki, aki részt szeretne venni az ünnepi menetben, elindul lefelé a völgybe.

Aztán újra csend honol a Gruberalmon. A legenda szerint az alpesi nyár után a „Kasamandl” egy havasi kísértet beköltözik a hüttékbe, és ott él a következő nyári idény kezdetéig.

Tiroli vad csikók

Haflingi kislovak hajtása Ebbsben

Ebbsben a haflingi kislovak tartása a természettel szoros harmóniában történik, ami azzal jár, hogy a fiatal mének öt hónapot töltenek a hegyi legelőn. A „vad” csődörcsikók október második szombatján térnek vissza a tanyára. A körülbelül 50 ló mindegyikét egy-egy haflingi tenyésztő vezeti.

Aki szeretné végigkísérni a menetet az utolsó kilométeren, az ebbsi Oberwirt fogadónál becsatlakozhat. Onnan a menet a lovasudvarra tart. A mének hivatalos bemutatását követően az alpesi nyár ünnepélyesen véget ér.

Lóterelés Stájerországban

Lipicaiak hazatérése Piberben

Az osztrák lipicai ménesnek a stájerországi Köflach melletti Piber ad otthont. A nagyjából 40, egy és három év közötti mén a nyári hónapokat az 1500 méteren fekvő Stubalmon tölti, hogy már fiatalon megedződjön a járásbiztonsága, ínai és ízületei. Szeptemberben a diszkrét dísszel ellátott, szürke-fekete lovak visszatérnek a völgybe. Mielőtt megérkeznének a piberi ménesbe, a Maria Lankowitz-i kegytemplom udvarán megáldják őket. Maria Lankowitz, Köflach és Piber falvai zenével és helyi finomságokkal ünneplik a jószághajtást.

Tarrenzi juhterelés Tirolban

A hazatérő juhok látványossága

A juhok és bárányok hagyományosan a Hinterberg-Almon töltik a nyarat. A völgybe vezető útjuk ivószünetekkel együtt több mint három órán át tart. Néhányat közülük „felcicomáznak", azaz fenyőágakkal és krepp-papírból készült virágokkal díszítenek. A valódi virágokat ugyanis megennék a birkák.

Az ún. Schafschied napján ezernyi birka fut végig Tarrenz szűk utcácskáján, a Trujegassén. Ezt követően az állatok a Gasthof Sonne vendégfogadó mögötti nagy réten gyülekeznek, ahol visszakerülnek a gazdáikhoz. Innen ered az esemény neve: a juhokat ilyenkor választják el egymástól. A nézők ezalatt kedvükre mulathatnak. A helyi vendéglőkben regionális finomságokat és birkaspecialitásokat szolgálnak fel, a falu különböző pontjain pedig szól a zene.

Megjegyzés:

Az általunk összeállított lista áttekintést nyújt a szövetségi tartományok jószághajtásairól, azonban a teljesség igénye nélkül. Kérjük, vedd figyelembe, hogy 2025-re vonatkozóan még nem minden időpont ismert. Igyekszünk folyamatosan frissíteni az információkat. Mivel az időpontok esetleg változhatnak, javasoljuk, hogy keresd fel az adott régió honlapját is, vagy vedd fel a kapcsolatot a helyi turisztikai egyesülettel.

Jószághajtás Karintiában és Felső-Ausztriában

Karintia

Felső-Ausztria

Jószághahajtás Salzburg tartományban
Jószághajtás Stájerországban

1/2

Jószághajtás Tirolban

Kitzbüheli-Alpok

Kufsteinerland

  • Ebbs 2025. október 11.

  • Thiersee 2025. szeptember 20. és 27.

2/2

Jószághajtás Tirolban

Zillertal

Jószághajtás Vorarlbergben

Miért olyan fontos az alpesi legelőgazdálkodás?

A kultúrtáj megőrzése

Az alpesi legelőgazdálkodás hozzájárul a kultúrtáj fennmaradásához és a völgyek biztonságához. A kezelésben lévő alpesi legelők ugyanis védelmet nyújtanak a lavinák és földcsuszamlások ellen.

A biológiai sokféleség elősegítése

Az alpesi legelőgazdálkodás megakadályozza a cserjésedést, és ezáltal elősegíti a biodiverzitást. Az alpesi mezőkön négyzetméterenként több tucat különféle gyógynövény nő. Ez a biológiai sokféleség létfontosságú az ökoszisztéma számára.

Kiváló minőségű élelmiszerek

Az alpesi gazdák és tejtermelők csúcsminőségű tehén-, juh- és kecsketejtermékeket állítanak elő.

A feltöltődés helye

Az alpesi legelők az energia és a nyugalom helyszínei, ahol a pihenés és a kikapcsolódás érintetlen hegyvidéki környezetben zajlik.

Miért fenntarthatóak a hagyományok és népszokások?

A népszokások és hagyományok ápolása Ausztriában szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz. Az olyan hagyományok, mint a jószághajtás, a hagyományőrző fesztiválok és a helyi kézművesség a természet és az erőforrások iránti mély tiszteletről tanúskodnak. Ezek a szokások elősegítik a helyi növény- és állatvilág megbecsülését, valamint a környezettudatosságot.

A szokások és hagyományok a társadalmi fenntarthatóság erősítését is szolgálják: az olyan hagyományos ünnepek, mint a májusfaállítás, a húsvéti ünnepségek vagy a karácsonyi szokások fokozzák a közösségi érzést és a térség gondozása iránti közös elkötelezettséget.

Az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja számon a nemzedékről nemzedékre öröklődő, hagyományos rituálékat, szokásokat és kézműves mesterségeket. Aki vendégként átéli ezeket a hagyományokat, az elmerül az osztrák kultúrábanez pedig erősíti a helyi identitást.

FAQ

Minden év őszén, általában szeptember elejétől október közepéig zajlik a jószág ünnepélyes lehajtása Ausztriában. Ilyenkor térnek haza a nyarat a havasi legelőkön töltött állatok, a gazdák és sok-sok segítő kíséretében a völgyekbe.

Tirolban a haflingi csődörcsikók az alpesi legelőkön töltött nyár után, ősszel az ebbsi lovasudvarra térnek vissza.

Az Almabtrieb Ausztriában hagyományos ünnep, amikor a haszonállatok a hegyi legelőkön töltött nyár után visszatérnek a völgybe. Ha az idény balesetmentes volt, a teheneket, juhokat és gyakran a haflingi kislovakat is tradicionális, színes fejdíszekkel és kolompokkal díszítik. A gazdák és a pásztorok lekísérik az állatokat a faluba, ahol zenével és regionális specialitásokkal kísért ünnepségekre kerül sor. A hálát és az évszakok váltakozását jelképező jószághajtás osztrák népszokása az alpesi kultúra eleven része.

Az Alm, azaz alpesi legelő az ember által létrehozott, több száz éves kultúrtáj. A nyári hónapokban havasi pásztorok terelte tehenek, juhok és kecskék legelésznek a hegyi réteken. Ebben az időszakban az állatok főként tápanyagdús alpesi gyógynövényekkel és füvekkel táplálkoznak. Az ehhez tartozó kunyhókat vagy tanyákat szintén Almnak nevezik – amelynek jelentése megegyezik az Alp, Alpe vagy Alb kifejezéssel.

A Sennerek, vagyis a havasi pásztorok nyáron más gazdák vagy szövetkezetek állatállományát terelik az alpesi legelőkön. A tejet sajttá, vajjá és más tejtermékké dolgozzák fel, és gyakran közvetlenül az alpesi hüttékben értékesítik. A foglalkozás elnevezése a Senne szóból ered, amely szintén alpesi legelőt jelent.

Ausztriában mintegy 8400 művelés alatt álló havasi legelő található, amelyek nagy változatosságot kínálnak: gyógyfüves, bodzás, sajtos, szarvasmarha-, juh- és lótartó Almok. Ezek megművelése általában májustól szeptemberig folyik.

Ez is érdekelhet titeket

Fedezd fel Ausztria legjavát!