Karácsony Ausztriában
A karácsonyi várakozás öröme

A latin egyház adventi időszaka 22-28 napig tart és mindig négy vasárnapot foglal magában.

Az advent fordításban eljövetelt jelent, ami Krisztus születésére utal. Ez a különleges időszak számos szokást hozott létre Ausztriában – néhányat a nem keresztény világból is. Az adventi időszakra jellemző a közösen sütött karácsonyi sütemény, az adventi naptár izgalma, a családdal való együttlét és/vagy zenélés, a barátokkal való találkozás a karácsonyi vásárban, a karácsonyi díszek készítése vagy az adventi koszorúk kötése.

A karácsony keresztény ünnep. Karácsony este, december 24-én az emberek Jézus születését ünneplik. A keresztények hiszik, hogy Jézus Krisztus több, mint 2000 évvel ezelőtt Isten fiaként jött a világra, hogy megmentse az embereket. A karácsony egyesítő mivolta ugyanakkor már régóta önálló életre kelt, és már vallási háttér nélkül is ünneplik.

A karácsony tipikus családi ünnep, amikor gyakran több generáció jön össze, hogy együtt töltsék a szentestét. A szeretet és a befelé fordulás, elcsendesülés ünnepének tartják. Az emberek általában egy feldíszített karácsonyfa köré gyűlnek, amelyet gyertyákkal világítanak meg és amely alatt karácsonyi ajándékok hevernek. Az idők folyamán minden család kialakította a saját rituáléit a közös estékre. A hagyományos karácsonyi dal, a Csendes éj, szentséges éj azonban szinte soha nem hiányzik.

Az adventi koszorú először 1839-ben jelent meg Németországban és idővel Ausztriában is a karácsonyi ünnepkör népszerű szimbólumává vált. A négy gyertyával ellátott koszorú mindig is a naptár funkcióját töltötte be. Az advent időszakban minden vasárnap egy új gyertyát gyújtunk meg, hogy jelezzük, mennyi idő van még karácsony estéig.

A XIX. század óta az adventi naptár fontos szerepet tölt be a keresztény szokásokban. Az adventi koszorúhoz hasonlóan karácsonyig időmérőként szolgál. December 1-jén megnyílik az első kis ajtó. Az első adventi naptárat állítólag 1851-ben készítették, az első nyomtatottat pedig 1902-ben. Ma már nagyon népszerűek a saját készítésű modellek – és a tervezésben szinte semmi sem szab határt a fantáziának.

Ausztriában sokak számára a karácsonyi gömbökkel, díszekkel, édességekkel és gyertyákkal feldíszített karácsonyfa a szenteste központi eleme. Az izzó karácsonyfa alatt fekszenek az ajándékok, amelyeket az emberek ünnepélyesen átadnak egymásnak. Még Werther (Johann Wolfgang von Goethe 1774-es Az ifjú Werther szenvedései című regényének főhőse) is örült a viaszfényekkel, cukorkákkal és almákkal feldíszített fának.

A karácsonyfa eredetileg a pogány szokásokban gyökerezik, mint a termékenység és az életerő szimbóluma. A katolikus egyház azonban sokáig ezt a vallástalan szokást elutasította. Csak a XX. század közepén engedélyezték a karácsonyfák állítását a katolikus templomokban. Az első bécsi karácsonyfát Fanny von Arnstein társasági hölgy állította fel 1814-ben. A szokást hamar átvették a bécsi középosztálybeli családok. A XIX. században a nagy kereslet kielégítésére fenyő- és lucfenyőerdőket telepítettek. A fenntartható életmód jegyében egyre több család használ élő karácsonyfát: cserépbe ültetett fenyőfát, amelyet aztán minden évben karácsonykor feldíszítenek.