Népviselet Ausztriában
A bőrnadrágok, dirndlik szeretetéről és történelméről

Dirndli és bőrnadrág: egykor munkaruha, ma a divattudat, a közösség és az élő hagyomány kifejeződése. Mi a vonzereje a hagyományos viseletnek Ausztriában?

Számos médium, például a film és a zene, hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományos osztrák viseletről kialakult kép világszerte elterjedjen. Az egyik legismertebb történet a népviseletről a „A Muzsika Hangja” című film, amely a salzburgi éneklő Trapp család életét mutatja be.

Az osztrák népviselet azonban sokkal több, mint egy filmes kellék vagy alpesi klisé. A dirndli és a bőrnadrág iránti szeretet és szenvedély a legtöbb régióban mélyen gyökerezik. A viselet a regionális hovatartozást, a közösséget és az élő hagyományokat szimbolizálja, és valódi, hiteles örökséget képvisel. Egyből a ruházatból kiolvasható volt viselője hivatása, státusza és vagyoni helyzete is. Ma Ausztriában a dirndlit és a bőrnadrágot ünnepi alkalmakkor viselik, ugyanakkor részei maradtak a mindennapi életnek is. Úgy régen, mint ma, a hagyományos viselet mindennapi munkaruhaként szolgál, például a mezőgazdaságban, az éttermekben vagy a szállodákban.

Drindli és bőrnadrág: egy életérzés, ami örömet ad

Hogyan alakult ki a népviselet?

A dirndli és a bőrnadrág eredete

A „tracht” szó az ófelnémet „Draht(a)” kifejezésből származik, és egyaránt jelentette az erdei munkások praktikus öltözetét, valamint az arisztokrácia reprezentatív viseletét. A dolgozó rétegek számára a népviseletnek elsősorban két szerepe volt: praktikusnak és hétköznapi használatra alkalmasnak kellett lennie. A dirndlik anyaga általában olcsóbb gyapjúból vagy lenvászonból készült, míg a kiváltságos felsőbb osztályok selymet, pamutot vagy más nemes anyagokat viselhettek. A férfiak a bőrnadrágot faipari munkákhoz és vadászathoz hordták – utóbbi egyébként egészen a 20. századig az arisztokrácia kiváltsága volt.

A 19. század közepére az arisztokrácia és a polgárság is felfedezte a vidéki nyaralás varázsát – ezzel együtt pedig a népviseletet is. Maga I. Ferenc József császár is elkötelezett bőrnadrág-viselő hírében állt. Az ő számára a hagyományos salzburgi népviselet-készítő, Jahn-Markl, egy egyedi színt is megalkotott: az „ős-fekete” árnyalatot.

Ahol a kézművesség megelevenedik: régiók és népviseletek

Eredeti darabok a népviseleti manufaktúrákból

Ausztriában számos hagyományos manufaktúra és szabászat működik, amelyek a legmagasabb minőségű népviseleteket készítik.

Lanz Tracht

Az 1920-as években Salzburgban alapított műhely tette a paraszti népviseletet társadalmilag elfogadottá, és ma a legelismertebb népviseleti divatmárkák közé tartozik.

Tostmann Tracht

1949 óta a Salzkammergut régióban, az Attersee-nél és Bécsben működő manufaktúra az egész család számára készít kiváló minőségű dirndliket és népviseleteket.

Zillertaler Trachtenwelt

A tiroli gyártó hagyományos és modern női, férfi és gyermek viseleti divat széles választéka Ausztria számos üzletében kapható.

Trachtenschneiderei Jahn-Markl

A kézműves mesterségről és hagyományos dizájnról ismert salzburgi szabóság 1408 óta működik, és még I. Ferenc József császár számára is készített bőrnadrágot.

Strohmaier Trachten

A karintiai manufaktúra Klagenfurtban, a Wörthi-tó partján készíti dirndljeit és bőrnadrágjait, célja a hagyományok megőrzése és a népviselet beépítése a mindennapokba.

Moosbrugger Dirndlwerkstatt

A vorarlbergi Bezau városában működő dirndl-műhely 1990 óta készít egyedi szabású népviseleteket a legfinomabb anyagokból és textilekből.

A népviselet színe elárulja a régiót

Egy valódi dirndli kiválasztásánál nemcsak a szabás és az alkalom fontos, hanem az is, hogy melyik régióból származik. A színek ugyanis az adott tájegység jellegzetességeit tükrözik – ez egy igazán szép hagyomány.

Amire mindig is kíváncsi voltál...

Kell-e mosni a bőrnadrágot?

A bőrnadrág esetében általában a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem mossuk. Ellentétben a dirndlivel, a „használati nyomok” hozzátartoznak a nadrág valódiságához és egyediségéhez.

Az a bizonyos „patinás fény” – vagyis az anyag fényesedése, kopottas részek vagy akár foltok – teszik a bőrnadrágot igazán autentikussá. Természetesen ez nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem évek során, viselés közben nyeri el karakteres megjelenését. Ha azonban a bőr megkeményedik, akkor érdemes szakszerű tisztításra vinni.

Amire mindig is kíváncsi voltál...

Létezik „dirndli etikett”?

A válasz: igen. A dirndli kötény megkötésének módja ugyanis egyértelmű üzenetet hordoz:

  • Bal oldalon kötött masni: egyedülálló, szabad, szingli
    Ha egy hölgy bal oldalon köti meg a masnit, az azt jelenti, hogy nem házas és nincs komoly párkapcsolata. Talán innen ered a „flörtölni” jelentésű német anbandeln szó is, hiszen a bal oldali masni jelzi, hogy nyitott az ismerkedésre.

  • Jobb oldalon kötött masni: szerelmes, eljegyzett, házas
    Ha a masni a jobb oldalon van, a viselője már kapcsolatban él, eljegyzett vagy házas.

  • Hátul megkötött masni: gyászol
    Ha a kötényt hátul kötik meg, akkor a viselője özvegy.

Az UNESCO kulturális öröksége: hagyományos kézművesség

Az évszázadok során átadott 8 mesterség a mai napig bizonyítja hitelességét, és még a szellemi kulturális világörökség listájára is felkerült. Minden egyes darabot aprólékos kézimunkával készítenek, nagy figyelmet fordítva a részletekre.

Hagyományos montafoni viseletek előállítása és használata

Goldhaubeni zarándoklat és népviseleti csoportok

Bregenzi-erdei Juppen női népviselet

Garnírozott spencer, kalap és steppelt míder

Linzi "Goldhaube" gyártása és használata

Bóden-tavi főkötő lamé csipkéből

Burgenlandi kézi kékfestés

Klímavédelmi információk

Miért fenntarthatóak a hagyományok és szokások?

Az osztrák hagyományok és szokások ápolása szorosan összefonódik a fenntarthatósággal. Az olyan tradíciók, mint az alpesi legelőkről való leterelés (Almabtrieb), a népi ünnepek és a regionális kézművesség, a természet és az erőforrások iránti mély tiszteletről tanúskodnak. Ezek a szokások hozzájárulnak a helyi növény- és állatvilág megértéséhez és megbecsüléséhez, valamint erősítik a környezettudatosságot.

A hagyományok és szokások azonban a társadalmi fenntarthatóságot is erősítik: az olyan ünnepek, mint a májusfaállítás, a húsvéti és karácsonyi szokások, elősegítik a közösségi összetartozást és a régió ápolásáért való közös elköteleződést. A szellemi kulturális örökség tiszteletben tartja azokat a hagyományos rituálékat, szokásokat és kézműves mesterségeket, amelyeket generációról generációra adnak tovább. Aki vendégként részt vesz ezekben a tradíciókban, mélyebben megismeri az osztrák kultúrát – és magát az osztrák életérzést.

Ez is érdekelhet titeket

Fedezd fel Ausztria legjavát!