Bécsi Filharmonikusok
Világhírű zenekar hagyományokkal
A zenekar születése 1842-re nyúlik vissza, amikor a „Nagy koncertet” még „Filharmonikus Akadémia” néven adták elő. Ezt megelőzően Bécsben nem létezett olyan koncertzenekar, amely kizárólag hivatásos zenészekből állt volna, pedig nagy volt az igény a szimfonikus előadásokra. Ez ahhoz vezetett, hogy minden egyes előadásra új együtteseket kellett alapítani. Azóta a zenekar muzsikusai a Bécsi Állami Opera zenekarából származnak, ami a mai napig változatlan.
A zenekar operai és koncertzenekarként egyaránt működik és világszerte lenyűgözi a közönséget, legyen szó a Bécsi Állami Operaházról, a Zeneegyletről vagy más nemzetközi színpadokról. A nyári hónapokban a Bécsi Filharmonikusok szabadtéri rendezvényeken is fellépnek, például a Salzburgi Ünnepi Játékokon, illetve különleges környezetben is meghallgathatók.
Alig akad másik olyan zenekar, amelyet tartósabban és szorosabban kapcsolnának össze az európai klasszikus zene történetével és hagyományaival, mint a Bécsi Filharmonikusokat. Megalakulásuk óta formálják a zenei világ történéseit. A mai napig a „bécsi egyedi hangzás” az, amit az előadók és karmesterek a zenekar kiemelkedő minőségi jellemzőjeként hangsúlyoznak. De a Bécsi Filharmonikusok nemcsak egy zenekar – ők Bécs életérzését testesítik meg.
A Bécsi Filharmonikusok Újévi koncertje évente több mint 50 millió emberhez jut el világszerte, és több mint 90 országban élőben közvetítik.
„A zene és a fuvola mindig jelen voltak.” Karin Bonelli szó szerint a zenébe született az osztrák Salzkammerguti régióban. Mindkét szülője, a testvére, valamint a nagybátyja is fuvolista. Az első fuvolaórákat nyolc éves korában édesanyja tartotta. Később a linzi Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, majd további képzéseken vett részt Bécsben, Münchenben és Lyonban. A nagy karrierugrás pedig 23 éves korában következett: Karin Bonelli lett az első nő, aki bekerült a Bécsi Filharmonikusok fúvós szekciójába.
A beszélgetés során többet szerettünk volna megtudni a fiatal művésznőről, arról, hogy milyen érzés filharmonikusnak lenni és hogy mit jelent elköteleződni ezen zenei hagyomány mellett; mi adja ennek a nagy hírű zenekarnak a varázsát és hol találja Karin Bonelli a személyes harmóniát, nyugalmat és erőt a hivatásához. Az interjú után még gyorsan elárulta, mi az, ami őt is leveszi a lábáról: „a wachau-i barackos gombóc!” – válaszolta.
A Bécsi Filharmonikusok hangzása
... mi áll a lenyűgöző hangzásvilág mögött, amelyet a közönség annyira szeret?
Többről van szó, mint a hangszerekről - de valójában ez is nagy szerepet játszik, ahogy Karin Bonelli elmagyarázza. A fuvolaművész „keveredő, kerek, meleg hangzásként” írja le a különleges hallgatási élményt jelentő rezgéseket.
Ez az egyedi hangzás mélyen gyökerezik a bécsi zenei hagyományokban és a zenekaron belül generációról generációra öröklődik.
A hangszerek készítési módja a 18. századra, a bécsi klasszicizmus korszakára nyúlik vissza. A Bécsi Filharmonikusok az akkori kulturális örökség örökösének tekintik magukat és a 19. század új hatásai nagyrészt nem befolyásolták őket. Hűek maradtak Mozart, Haydn és Beethoven korának hangzáskoncepcióihoz. A zenekar fúvós hangszerei például játékmódjukban különböznek a nemzetközi szimfonikus zenekarok többi hangszerétől - különösen a bécsi oboa és a bécsi kürt.
Az élőzene varázsa
A Zene Háza
A Bécsi Filharmonikusok Múzeuma a Zene háza épületében mutatja be a világhírű zenekar lenyűgöző történelmét. 2000-ben nyílt meg és az interaktív hangmúzeum betekintést nyújt Bécs zenei történetébe, illetve az együttes egyedülálló kapcsolatába a bécsi klasszicizmussal. Az első emeleten a látogatók történelmi dokumentumokat, fényképeket és kiállítási tárgyakat csodálhatnak meg, melyek olyan zeneszerzőkhöz kapcsolódnak, mint Bruckner, Brahms és Mahler.
A múzeum egyik különleges része a mozi, ahol az Újévi koncert és a nyári koncert részletei tekinthetők meg. A történelmi betekintések mellett a Zene háza interaktív kiállításokat kínál a hang fizikai tulajdonságairól és a zenetörténelemről. Ha kedvetek támad, akár vezényelhetitek is virtuálisan a Bécsi Filharmonikusokat.
Lehengerlő évindító
A bécsi Zeneegylet Újévi koncertje sokak számára az első állomás az új év megünneplésére. Még a világ legnagyobb karmesterei körében is megtiszteltetésnek számít az éves bécsi Újévi koncertet vezényelni. Bécs, mint a zene városa, ad otthont a Bécsi Filharmonikusoknak, a világ egyik legkedveltebb zenekarának. A Zeneegylet „Nagyterme” Bécs legszebb koncertterme és akusztikailag is igazi csodának számít. Az Újévi koncert fénypontja a magával ragadó Radetzky-mars, amely során a karmester ügyesen irányítja a közönség tapsát, így különösen vidám hangulatot teremt.
Az Újévi koncert jegyei iránti nagy kereslet miatt azokat az év elején kizárólag a Bécsi Filharmonikusok honlapján keresztül sorsolják ki. Így biztosítják, hogy a világ minden tájáról érkező zenerajongók egyenlő eséllyel juthassanak jegyekhez. Januártól februárig gyűjtik azokat a jelentkezéseket, amelyek részt vesznek a jegyek kisorsolásában.