Savoyai Jenő herceg
Bécs kulturális látnoka
Savoyai Jenő herceg 1663-ban Párizsban született, egy olasz Savoyai család nemes, de pénztelen ágának gyermekeként. Katonai karrierről álmodott, de alacsony termete - mindössze 154 centiméteres magassága - és nagyhatalmú édesanyja befolyása miatt Franciaország megtagadta tőle a katonai szolgálatra való felvételt.
20 évesen úgy döntött, hogy elmenekül – azt beszélték, hogy ezt nőnek öltözve tette meg. „I. Lipót osztrák császárnak sürgősen katonai újoncokra volt szüksége és tárt karokkal fogadta a herceget” – mesélte Georg Lechner, a Bécsi Belvedere Galéria 300 éves jubileumi ünnepségének kurátora.
Savoyai Jenő herceg kiváló képességeit hamarosan az osztrák hadsereg szolgálatába állította – egy döntés, amely nemcsak saját életét, hanem Közép-Európa történelmét is meghatározta.
Savoyai Jenő herceg kulturális öröksége
Savoyai Jenő herceg ifjú évei
A herceg az osztrák hadsereg szolgálatába állt és stratégiai képességeinek köszönhetően gyorsan lépkedett előre a ranglétrán. Hamarosan hősi hírnévre tett szert, mivel olyan háborúkban vett részt, amelyekről a császárok azt hitték, igaz ügyet szolgálnak – a kereszténység megmentését Európában. „A muszlim oszmánok elleni háborúban a Nyugat megmentőjévé stilizálták és másfél évszázados török megszállás után felszabadította Európa egyes részeit” – mesélte a Belvedere Galéria 300 éves jubileumi ünnepségének kurátora.
Az apáti tisztség, amelyet 15 évesen kapott – ami által két szavojai apátság védnöke is lett –, jelentős vagyont, de egyben a cölibátust is jelentette számára. Éves jövedelme körülbelül tizenhárom kilogramm aranyra rúgott. Savoyai Jenő soha nem házasodott meg, gyermektelen maradt és magánélete a mai napig rejtély sokak számára. Kortársai „Venus nélküli Marsnak ” nevezték, és makacsul tartotta magát a pletyka homoszexualitásáról. Ma a helyi meleg közösség egyik elődjeként ünneplik és a bécsi queer városnézések központi figurájává vált.
Savoyai Jenő Ausztria egyik legjelentősebb művészetpártolójaként ismert. A herceget excentrikus és hataloméhes személyként könyvelték el, mivel lakóhelyként új típusú palotákat építtetett, hatalmas műgyűjteményeket halmozott fel és olyan extravagáns hivatalos reprezentációkat, bálokat és fogadásokat tartott, amilyeneket az addigi, háború sújtotta Bécs még soha nem látott
Hogyan formálta Savoyai Jenő Bécs kul
Magánéletével ellentétben, amelyet visszafogottan élt, szakmai sikereivel és növekvő vagyonával együtt a hivatalos elismerés és hírnév iránti vágya is nőtt. Hatalmát egyre inkább a reprezentáción keresztül mutatta meg.
Élete során három pompás barokk palotát építtetett: nyári rezidenciáját, a Belvedere-palotát, fő rezidenciáját, a Téli Palotát - mindkettő ma Bécs központjában található -, valamint vidéki birtokát, a Bécstől 50 kilométerre keletre fekvő Schloss Hof kastélyt. A rezidenciák előkelő szobáinak belső berendezésére - gobelinek, elegáns szövetek, csillárok, tükrök és freskók uralták a tereket - fordított összegek messze meghaladták az épületek értékét. Egzotikus növényekkel és vízi játékokkal tarkított kertjei, valamint egzotikus állatokkal teli menazsériája is hozzájárultak birtokainak vonzerejéhez.
Egy oroszlán
Magánéletét tekintve 72 éve alatt talán szeretett, szelíd oroszlánja állt legközelebb a herceghez. Az oroszlán a hatalom és az erő jelképe - szimbólumok, amelyeket Savoyai Jenő herceg szívesen használt kastélyai és címerének díszítésére. Állítólag ehhez az oroszlánhoz különösen szoros kapcsolat fűzte.
A végsőkig összekapcsolódva: a legenda szerint a vadállat Savoyai Jenő herceg halálának órájában úgy üvöltött, mintha tudta volna, hogy barátja haldoklik.
Napjainkban is tart
Excentricitása ellenére – vagy talán éppen ezért – Savoyai Jenő herceg hatása a művészeti világra vitathatatlan. Halála után 1777-ben Mária Terézia császárné a Belvedere kastélyt galériává alakíttatta át a császári művészeti gyűjtemények számára, így ez volt az egyik első múzeum a világon, amely a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált.
Három évszázaddal később a bécsi Belvedere továbbra is központi helyszíne a művészeteknek a középkortól kezdve a kortárs művészetig. A látogatók megtekinthetik a „Schau! Die Sammlung Belvedere von Cranach bis Export“ című állandó kiállítást, amely 400 műalkotást tartalmaz 800 év művészettörténetéből, valamint megcsodálhatják a világ legnagyobb Gustav Klimt-gyűjteményét, köztük a híres „A csók” című művet is.
Savoyai Jenő herceg nyomában
Induljatok egy képzeletbeli időutazásra Savoyai Jenő herceg korába. Fedezzétek fel az Alsó Belvedere-t – a herceg fő rezidenciáját a nyári hónapokban – és a Felső Belvedere-t, ahol egykor, a városfalakon kívül, fényes bálok és fogadások zajlottak.
A Belvedere Múzeumok kiállításai mellett érdemes felfedezni a kor építészeti remekműveit is: a nagy díszlépcsőt, a Márványcsarnokot és az Aranyszobát.
Aki egy kis friss levegőt szeretne szippantani, annak remek választás egy séta a francia kertekben, ahol kortárs művészek szobrai is rendszeresen helyet kapnak.
Tipp: élvezzétek a panorámát - az úgynevezett Canalettó-kilátást - Bécs történelmi belvárosára, amely az UNESCO világörökség része!
Téli palota
Sétáljatok a Prinz-Eugen-Strassén a belváros felé, elhaladva a Belvedere kastély parkja mellett, tovább a Schwarzenbergplatz felé, majd keresztezzétek a bécsi Ringstrassét – így máris az első kerületben vagytok. Ott, néhány száz méterre eléritek Savoyai Jenő herceg téli palotáját a Himmelpfortgasse 8. szám alatt.
Ma az épület a Pénzügyminisztériumnak ad otthont és a nagyközönség számára nem elérhető. A barokk homlokzat, az impozáns portál és a szűk, kanyargós utcák izgalmas bepillantást engednek a múltba.
A Savoyai Jenő kápolna a Bécsi Stephansdomban (Szent István-székesegyházban)
Mindössze tíz percnyi sétára van Savoyai Jenő herceg téli palotájától a bécsi Stephansdom, Bécs szimbóluma, számos Habsburg és bécsi bíboros végső nyughelye.
Savoyai Jenő herceg síremlékét egy piramis, bronzszobrok és egy dombormű díszíti, amely az egyik legfontosabb csatáját ábrázolja. A kis Savoyai Jenő kápolna a templomhajó bal oldalán, a földszinten található.
Savoyai Jenő emlékmű
A bécsi Hősök terén, a Hofburg előtt – csupán tíz percnyi sétára a Stephansdomtól – található Savoyai Jenő herceg bronz lovasszobra. A szobrot 1865-ben, Savoyai Jenő herceg 203. születésnapja alkalmából leplezte le I. Ferenc József császár.
Ez a szobor a herceg kiemelkedő katonai teljesítményeit méltatja. A szobor talapzatán különböző feliratok szerepelnek, amelyek a herceg legfontosabb csatáit és katonai tevékenységét mutatják be.