Bécsi szelet
- Meat
- Classics
- main-course
Ezzel a recepttel egészen biztosan úgy sikerül majd a bécsi szelet, mint az eredeti Bécsben. A titok a vajzsírban rejlik. Ettől lesz a bécsi szelet olyan omlós és ropogós.
Elkészítés
- Elkészítési idő: 45 perc
- 4 adag
A hússzeleteket helyezzük vágódeszkára és távolítsuk el az esetleges hártyákat, majd klopfoljuk vékonyra. Sózzuk és borsozzuk mindkét oldalán. A lisztet és a zsemlemorzsát öntsük egy lapostányérra, a tojást verjük fel egy mélytányérban.
A húszeleteket egymás után forgassuk meg először a lisztben, majd helyezzük bele a felvert tojásba és ügyeljünk rá, hogy ne maradjanak száraz részek sehol. Végezetül forgassuk meg a hússzeleteket a zsemlemorzsában és a villa hátoldalával nyomkodjuk rá egy kicsit a panírt, így az jobban megtapad a húson.
Egy nagy serpenyőben (vagy 2 közepesben) olvasszunk meg annyi vajzsírt, hogy a hússzeletek szinte úszni tudjanak benne (vagy hevíthetünk növényi olajat 1-2 evőkanál vajzsírral vagy vajjal).
A panírozott hússzeleteket csak akkor tegyük a serpenyőbe, ha az olaj már olyan forró, hogy felhabzik, amikor egy-egy darab zsemlemorzsát vagy egy kis darab vajat dobunk bele.
A szeleteket vastagságuktól és a hús fajtájától függően 2 perc (vékony borjúszeletek esetén) vagy 4 perc (vastagabb sertésszelet) alatt süssük aranybarnára az egyik oldalukon, majd egy húsfogóval fordítsuk meg (ne szúrjunk bele villát) és a másik oldalukat is süssük aranybarnára.
A ropogós szeleteket vegyük ki a serpenyőből és helyezzük egy papírtörlőre, majd óvatosan itassuk fel róla az olajat. Az elkészült bécsi szeletet tegyük tányérra és a felszolgálás előtt díszítsük citromkarikákkal.
Köretként petrezselymes burgonyát, rizst, krumplisalátát vagy zöldsalátát kínálhatunk hozzá.
összetevők
Hűha-hatás
Ha Ausztriában rendelünk rántott húst, tudnunk kell, hogy nem minden rántott húst nevezhetünk egyszerűen bécsi szeletnek. Ha bécsi szelet szerepel az étlapon, akkor az tisztított vajban kisütött borjúszeletet jelent. Panírozás előtt a húst gondosan megklopfolják, fűszerezik és megnedvesítik, majd lisztbe, tojásba és végül zsemlemorzsába mártják. A zsemlemorzsát nem nyomkodják le, hogy a panírozás sütés közben szuflázzon. Így jön létre a "Hűha, ez egy igazi bécsi szelet!" hatás.
A bécsi szelet elődje egyike azoknak az ételeknek, amelyek eredetileg reprezentatív célt szolgáltak. Az előkelő életmód demonstrálására a velenceiek a reneszánsz idején az ételeket - különösen az édességeket - aranylemezzel vonták be. Amikor a katolikus egyház 1514-ben véget akart vetni ezeknek a túlzásoknak, és törvényben tiltotta meg az ételek aranyozását, az olasz szakácsok egy régebbi, alternatív elkészítési módhoz fordultak: az aranyozott zsemlemorzsához. A húsétel állítólag 1857 körül került kapcsolatba Ausztriával Radetzky osztrák tábornagy révén. A legenda szerint a "Cotoletta a la milanese" elnyerte tetszését, és maga importálta a receptet a Dunához. A bécsi szelet első ismert említése az osztrák konyhában azonban 1831-ből származik.