Fiákergulyás
- Classics
- Meat
- main-course
Ezzel a recepttel a fiákergulyás olyan ízű lesz, mint az eredeti bécsi verziója. A titok: virslivel, tükörtojással és csemegeuborkával kell tálalni.
Elkészítés
- Elkészítési idő: 300 perc
- 4 adag
A marhahúst készítsük elő, azaz távolítsuk el az inakat, de a zselatinos zárványokat ne (ezek a gulyás jellegzetes részei, és ezek adják a szaft sűrűségét). Vágjuk fel a húst falatnyi kockákra, a hagymát pedig vágjuk durvára.
Egy nagy lábasban hevítsük fel a zsiradékot és pirítsuk meg rajta a hagymát nagyon lassan, alacsony hőfokon, állandó kevergetés mellett – minél tovább pirítjuk a hagymát, annál jobb lesz a gulyás szaftja.
Szórjuk meg fűszerpaprikával, majd gyorsan löttyintsünk rá egy kis ecetet és keverjük bele a paradicsompürét. Adjuk hozzá a húst, kevergessük rövid ideig, majd fűszerezzük fokhagymával, köménymaggal, sóval, borssal és egy csipet majoránnával. Öntsük fel egy kevés vízzel úgy, hogy épp elfedje a húst és pároljuk 2–3 órán át, amíg a hús meg nem puhul. Ez idő alatt időnként keverjük meg és pótoljuk az elfőtt folyadékot egy kevés vízzel. Arra figyeljünk, hogy a szaft minden alkalommal egyre sűrűbb legyen.
Amikor a hús megpuhult, adjunk hozzá még egy kis vizet és hagyjuk, hogy a szaft 10–15 percen át sűrűsödjön. Végül ízesítsük újra.
A tálaláshoz az utolsó 10–15 percben hagyjuk a virsliket forró vízben ázni, a tojásokat süssük meg vajon, hogy tökéletes állagú tükörtojást kapjunk. A csemegeuborkát pedig tegyük vágódeszkára és vágjuk be legyező alakban.
Szedjünk a gulyásból egy nagy tányérra, tegyünk rá egy forró virslit, majd egy tükörtojást és díszítsük csemegeuborkával. Tetszés szerint karikára vágott paprikával is díszíthetjük.
A fiákergulyást tálalhatjuk ropogós sósstanglival vagy zsemlével, de akár főtt burgonyával is.
összetevők
Ez a gulyás a híres bécsi fiákerek mindig éhes kocsisainak köszönheti a nevét. A marhahúsraguhoz jól passzol a virsli és a tükörtojás - a sűrű szaft pedig tele van édesnemes fűszerpaprikával. Ez utóbbi Ausztria szomszédos országából, Magyarországról származik. A XIX. században még a legendás séf, Auguste Escoffier is Szegedről hozatta „az ő” paprikáját Franciaországba.