Stephansdom Bécsben
Bécs ismertetőjegye
Ahogy valaki a Kärntner Straßéról a Stephansplatz felé közeledik, lépésről lépésre tárul fel előtte ez a páratlan látvány. A járókelők, kávéházi vendégek és turisták nyüzsgése közepette emelkedik ki a monumentális katedrális – a történelem és a modernitás találkozási pontja. Egyik oldalon a gótikus dóm, másikon pedig a letisztult formákat öltő üvegépület, a Haas-ház.
Generációk teljesítménye
A dómot eredetileg 1147-ben szentelték fel román stílusú templomként, IV. Lipót Babenberg őrgróf és Reginmar passaui püspök támogatásával. Az évszázadok során fokozatosan gótikus mesterművé alakult, amelynek legjellegzetesebb eleme a 1359-ben IV. Rudolf herceg által megkezdett déli torony, amely ma is uralja Bécs látképét.
A második világháborúban súlyosan megsérült templomot 1952-re újjáépítették és azóta Ausztria újjászületésének szimbólumaként tekintenek rá. Aki a nyüzsgő Stephansplatzról a hatalmas bejárati kapura, a Riesentorra tekint, a dóm legrégebbi fennmaradt részét látja. A nyugati homlokzat egyes elemei még a 13. századból származnak és harmonikusan illeszkednek a későbbi gótikus hajóépületbe.
A Stephansdomnak négy tornya van, köztük a 136,4 méter magas déli torony, míg nyugati homlokzatát az úgynevezett „pogánytornyok” (Heidentürme) szegélyezik. Különösen feltűnő a tető, amely színes cserépmintázatával a bécsi városcímert és a kettős sast ábrázolja.
A Stephansdom nemcsak vallási központ, hanem Bécs kulturális találkozóhelye is. Nem csoda, hogy a bécsiek szívében a „Steffl” különleges helyet foglal el és a város jelképeként tartják számon.
A gótikus boltozatok lenyűgöző módon szólaltatják meg a klasszikus mesterműveket, Mozart darabjaitól az orgonakoncerteken át az adventi előadásokig. A Stephansdomban tartott koncertek páratlan zenei élményt nyújtanak.
Érdekességek a Stephansdomról
A székesegyház és kincsei
Egy rejtett látványosság
A kíváncsi látogatók a Stephansdom bejárása során rengeteg érdekességet fedezhetnek fel. A figyelmes szemlélő kőbe vésett démonokat, egy napórát vagy a kelmekereskedők befalazott mértékegységeit is észreveheti. Ám egyetlen látványosság sem övez annyi legendát, mint a híres „Fájós fogú Úr” alakja.
A dóm mögött, az apszisnál rejtőzik egy félalakos szobor, amely a töviskoronás, szenvedő Krisztust ábrázolja. A legenda szerint egy friss virágkoszorút rögzítő szalag egy napon lecsúszott a szobor arcára. Három diák ezt látva gúnyolódni kezdett a „mennyei fogfájáson”. A történet szerint azonban hirtelen maguk is erős fogfájástól szenvedtek. Csak akkor találtak enyhülést, amikor bocsánatot kértek a „Fájdalmak Férfija” előtt.
Túra: a Szent István tér felfedezése
A város felülről
Bécset madártávlatból megcsodálni sok városlátogató bakancslistáján szerepel igen előkelő helyen. Erre remek lehetőséget kínál a toronyszoba: a déli toronyban 343 lépcsőfok vezet fel 72 méteres magasságba. Egykor innen figyelték a városban keletkező tüzeket, ma pedig lenyűgöző kilátás nyílik a háztetőkre. A dóm déli tornya – több mint 136 méteres magasságával – a világ harmadik legmagasabb gótikus templomtornya.
Kevésbé megerőltető, de ugyanolyan lenyűgöző élményt kínál az északi torony, amely 68 méter magas és ahová lift viszi fel a látogatókat. Itt található a híres Pummerin harang is, amely Európa egyik legnagyobb szabadon lengő harangja. Harangjátéka kizárólag különleges alkalmakkor hallható.
A Stephansdom, mint szuvenír
FAQ
Klímavédelmi információk
A történelmi épületek megőrzése fontos kezdeményezés Ausztriában a klímavédelem érdekében. Miért?
A műemlékvédelem hozzájárulhat az erőforrások megőrzéséhez, hiszen a meglévő épületek fennmaradnak, így nem szükséges új építkezéseket zöldterületeken megvalósítani.
Emellett fontos társadalmi és kulturális szerepet is betölt, hiszen a történelmi épületek védelmével erősítheti a regionális identitást és gazdagíthatja a kulturális kínálatot.
Számos régi épület természetes, helyben fellelhető anyagokból készült. A restaurálások során arra törekednek, hogy ezeket az anyagokat használják fel, megőrizve az épületek eredeti jellegét.
Ezen túlmenően a műemlékvédelem hozzájárulhat az állat- és növényfajok, valamint élőhelyük megóvásához is.